317 / 350
316
V. Ardelean, I. Zăvoranu, Judeţul Timiş, Timişoara, 1979.
Atlasul complexului „Porţile de Fier”, Bucureşti, Ed. Academiei R.S.R., 1972.
Ph. Aziz, Les sectes secrètes de l’Islam. De l’ordre des Assassins aux Frères Musulmans, Paris, 1983.
Fr. Babinger, Die Geschichtschreiber der Osmanen und ihre Werke, Leipzig, 1927.
Fr. Babinger, Beitrãge zur Geschichte von Qarly-eli vornehmlich aus osmanischen Quellen in Aufsätze
und Abhandlungen zur Geschichte Südosteuropas und Levante, vol. I, München, 1962.
Fr. Babinger, Quelques problèmes d’études islamiques dans le Sud-est européen in Aufsätze und
Abhandlungen zur Geschichte Südosteuropas und der Levante, vol. I, München, 1962.
S. Balic, Das unbekannte Bosnien. Europas Brücke zur Islamischen Welt, Böhlau, 1992.
C. Baltaci, XV–XVI Asırlarda Osmanlı Medreseleri. Teskilât Tarihi, Istanbul, 1976.
Ö.L. Barkan, Osmanalı Imparatorlugunda bir iskan ve kolonizasyon metodu olarak vak.flar ve temlikler
I Istilâ devirlerinin kolonizatör türk dervisleri ve zaviyeleri, „Vakiflar Dergisi”, II, 1942.
Ö.L. Barkan, Osmanal. Imparatorlugunda bir iskâan ve kolonizasyon metodu olarak sürgünler,
„Istanbul Üniversitesi Iktisat Fakültesi Mecmuasi”, XI, 1951.
Ö.L. Barkan, Essai sur les données statistiques des registres de recensement dans l’Empire Ottoman
aux XVe et XVIe siècles , „Journal of Economic and Social History of the Orient”, I, 1948.
G. Bayerle, Ottoman Tributes in Hungary according to Sixteenth Century Tapu Registers of
Novigrad, Haga – Paris, 1973.
I. Băcănaru, I. Ghercec, Harta aşezărilor omeneşti atestate în mileniul al 2-lea în Banatul românesc –
Constatări şi interpretări geografice, „Studii şi cercetări de geologie, geofizică, geografie”,
seria Geografie, vol. XVI, 2, 1969.
N. Beldiceanu, Le vozarlık: une institution ponto-danubienne, „Südost Forschungen”, XXXII, 1973.
Nicoară Beldiceanu, Le monde ottoman des Balkans (1402–1566). Institutions, société, économie,
Londra, 1976.
K. Binswanger, Untersuchngen zum Status der Nichtmuslime im Osmanischen Reich des 16.
Jahrhunderts, München, 1977.
A. Bombacci, Histoire de la littérature turque, Paris, 1968, trad. I. Mélikoff.
S. Borovsky, Csanád vármegye története 1715–Ig, Budapesta, 1896.
S. Borovszky, Egy alajbeg telepitései. Adatok az Alföld XVII századi történetéhez, „Ertekezések a
történettudományok köréböl”, 1901.
L. Böhm, Geschichte des Temeser Banats, vol. I–II, Leipzig, 1861.
Gr. Bulgaru-Feneşan, Problema instaurării dominaţiei otomane asupra Banatului Lugojului şi
Caransebeşului, „Banatica”, 1977.
R. Călinescu, P. Coteţ, Geografia fizică a R.P.R., Bucureşti, 1955.
N. Clayer, Mystiques. État et société. Les Halvetis dans l’aire balkanique de la fin du XVe siècle à
nos jours, Leyda – New York – Köln, 1994.
D. Csánki, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadik korán, vol. I, Budapesta, 1890.
B.A. Cvetkova, Le régime de certains ports dans les terres balkaniques aux XVe et XVIe siècles,
„Revue d’histoire économique et sociale”, 1, 1967.
B.A. Cvetkova, Vie économique de villes et ports balkaniques aux XVe et XVIe siècles, „Revue des
Études Islamiques”, XXXVIII, fasc. 2, 1970.
B.A. Cvetkova, Les institutions ottomanes en Europe, Wisbaden, 1978.
G. Dávid, Adalékok a Temesvári ejalet 18. századi történetéhez, „Keletkutatás, toamna 1993.
G. Dávid, A Magyarországi török archeontologiai kutatások lehetösegei (Arad – Gyula szandzsakbégek)
„Történelmi Szemle”, XXXVI fasc. 1–2, 1994.
G. Dávid, Kászim vojvoda, bég és pasa, „Keletkutatás”, 1995–1997.
A. Decei, Istoria Imperiului Otoman, Bucureşti, 1978.
A. Decei, Cronica timişoreanului Elhac Ibrahim Naimeddin din secolul al XVIII-lea, „Orizont” Timişoara,
XXII, nr. 5, 1971.
K. Dobraca, Katalog arapskih turskih i perzijskih rukopisa, vol. II, Sarajevo, 1973.
A. Eisenkolb, Emlékezetességek Lippa–Város és környékének multjából Lippa–Város története,
Lipova, 1912.
The Encyclopedia of Islam, vol. V, VI, Leyda, 1986, 1991.
P. Engel, A. Temesvári és Moldova szandzsák törökkori települései (1554–1579), Szeged, 1996.