319 / 350
318
Kl. Hegy, Török berendezkedés Magyarországon, Budapesta, 1995.
Kl. Hegy, A török hódoltság várai és várkatonasága, vol. I, II, III, Budapesta, 2007.
I. Hunyádi, Étude comparée des sources fiscales turques et hongroises du XVIe siècle comme base de
calcul de la population, „Turcica”, XII, 1980.
H. Inalcik, Ottoman Methods of Conquest, „Studia Islamica”, II, 1954.
H. Inalcik, Islam in Ottoman Empire, „Cultura Turcica”, V–VII, 1968–1970.
H. Inalcik, Suleiman the Lawgiver and the Ottoman Law, „Archivum Ottomanicum”, I, 1963.
H. Inalcik, Ştefan Duşan’dan Osmanlı Imparatorluguna XV. asırda Rumelide hıristiyan sipahiler ve
menşeleri în H. Inalcik, Osmanalı Imparatorlugu. Tolum ve Ekonomi üzerinde Arsiv Calısmaları
Incemeleri, Istanbul Eren, 1992.
H. Inalcik, Islamization of Ottoman Laws on Land Taxation în Festgabe an Joseph Matuz: Osmanistik
– Turkologie – Diplomatik, ed. Christa Fragner, Kl. Schwartz, Berlin, 1992.
H. Inalcik, The Middle East and the Balkans under the Ottoman Empire. Essays on Economy and
Society, Bloomington, 1993.
H. Inalcik, Imperiul Otoman. Epoca clasica, Bucureşti, 1996.
Islam Cultural Concepts in Sociology, ed. Br. S. Turner, vol. I, Londra, 2003.
G. Iacob, Die türkische Volksliteratur, Berlin, 1901.
K. Juhasz, Das Tschanad-Temeswarer Bistum während der Türkenherrschaft 1552–1699, Westfalen
„Laumann, Dülmen”, 1938.
Gy. Káldy-Nagy, Magyarországi török adóösszeirások, Budapesta, 1970.
J. Kallbrunner, Das kaiserliche Banat, vol. I, München, 1958.
M. Köhbach, Der osmanische Historiker Na’imeddin aus Temesvar als Quelle osmanischer literarischer
Überlieferung în 7th Symposium of the Comité International des Études Pré-Ottomanes et
Ottomanes (CIÉPO), Pécs, 7–11.IX.1986.
M. Köhbach, Der literarische Widerhall des Verlustes von Ofen 1686 in der türkischen Volksdichtung
în Laurus Austriaco-Hungaricum. Literarische Gattungen und Politik in der zweiten Hälfte des
17. Jahrhunderts, ed. B. Köpeczi – A. Tarnai, Viena, 1988.
M.F. Köprülü, Türk sazşairleri, vol. III, XVIII. Sazşairleri, Ankara, 1962.
A. Köse, The Assesement of Various Factors in the Spread of Islam During the Medieval Period,
„Islam Araştırmaları Dergisi”, 66, 1, 1997.
K. Kreiser, Zur inneren Gliederung der osmanischen Stadt, „Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen
Gesellschaft”, Supplementband II, 1974.
K. Kreiser, Bedesten Bauten im Osmanischen Reich, „Istanbuler Mitteilungen”, vol. 29, 1979.
I. Kúnos, Ada Kalei török népdalok, Budapesta, 1906.
I. Metin Kunt, Sancaktan eyalette 1550–1650 arasında Osmanlı ümerası ve il idaresi, Istanbul, 1978.
I. Metin Kunt, The sultan’s Servants. The Transformation of Ottoman Provincial Government, 1550–1650,
New York, 1983.
B. Lewis, The Use by Muslim Historians of Non-Muslin Sources în B. Lewis, P.M. Holt, Historians
of the Middle East, Londra, 1962.
B. Lewis, The Muslim Discovery of Europe, New York, London, 1982.
I. Lukinich, Erdélyi terüléti változásai a török hoditás korában, Budapesta, 1918.
H.G. Majer, Vorstudien zur Geschichte der Ilmiyye im Osmanischen Reich, München, 1978.
St. Manciulea, Sate şi sălaşuri din Câmpia Tisei, extras din „Buletinul S.R.R. de Geografie”, vol. I,
1932.
S. Márki, Aradmegye és Arad szabad király város története, vol. II/2, Arad, 1895.
M. Markovic, Geografsko–Istorijski Imenik Naselja Vojvodine, Novi Sad, 1966.
M. Maxim, L’Empire Ottoman au nord du Danube et l’autonomie des Principautés Raumaines au
XVe siècle, Isis, Istanbul, 1999.
I. Mélikoff, Un ordre de derviches colonisateurs. Les Bektachis. Leur rôle social et leurs rapports
avec les premiers sultans ottomans în Mémorial Ömer Lütfi Barkan, Istanbul, 1980.
Al. Moisi, Monografia Clisurii, Oravita, 1938.
A. Molnár, Raguzai bencés misszónáriusok jelentése a hódolt Dél-Magyarországról (1606), „Lymbus”,
2005.
A. Molnár, Egy raguzai kereskedötársaság a hódolt Budán, Budapesta, 2009.